Faragó Laura | Faragó Laura: Magyar népballada és a Biblia
15897
post-template-default,single,single-post,postid-15897,single-format-standard,qode-quick-links-1.0,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-title-hidden,qode_grid_1300,side_area_uncovered_from_content,footer_responsive_adv,qode-theme-ver-11.0,qode-theme-bridge,wpb-js-composer js-comp-ver-5.1.1,vc_responsive

Faragó Laura: Magyar népballada és a Biblia

Faragó Laura

– énekművész, népdalénekes, zenetanár „Pécelen egy tizenegy gyermekes családba születtem, de lelkem a népköltészetben látta meg a napvilágot. Édes­anyám református lelkész lánya volt, így az egyházi zene is mindennapos volt otthon. Öt idősebb és öt fiatalabb testvérem van, így mindig belekerültem egy olyan társa­ságba, akik énekeltek:’ (Faragó Laura)

A Szegedi Tanárképző Főiskolán 1971-ben végzett magyar-ének-zene sza­kon, majd a berlini Hans Eisler Zeneművészeti Főiskolán dal- és oratóri­um-énekesként diplomázott 1979-ben. 1970-ben a Magyar Rádió és Televízió első országos „Röpülj, páva!” népdalversenyének nagydíjasa, majd ugyan­ebben az évben Angliában a nemzetközi Middlesbroughi Népdalversenyen 1. helyezést ért el. 2014-ben Magyar Örökség-díjat, 2015-ben Köztársasági Ér­demrend Tiszti keresztje kitüntetést kapott. Önálló lemezei: Szivárvány havasán (magyar népdalok); Júlia szép leány (bal­ladák és népdalok); A magyar dal évszázadaiból (zongorakíséretes dalok). Könyvei: Ünnepeink (1999, Vincze Papírmerítő Műhely); Szülőföldem, zengő anyanyelvem – CD-melléklettel (2003, Masszi Kiadó; 2015, Napkút Kiadó); Szép illatja száll a víg szívemre – CD-melléklettel (2014, Magyar Napló Kiadó)

,,Faragó Laura, ez a virágtorkú asszony énekével nekem mindig olyan volt, mintha egy gótikus katedrális kőcsipke-tornyában, a hideg kő-csőben egy fehér galamb száll, verdesve vérző szárnytollával a szárnyverdesés-hang, a lázas szívhang lüktetése emelkedik egyre feljebb, a végtelen felé, de az ablaktalan vak toronyból nincs kiszabadulás. Feledhetetlen ősi rabság ez, mégis mindenható és örök:’ (Juhász Ferenc)

,,Ha igaz a lét gravitációjának Tamási Áron-féle törvénye: a magyar népha­gyománynak is valahol otthon kell lennie a világok szivárványában még ma is, amikor az élet megváltozott díszletei és szokásai úgy elrugaszkod­nak mindentől, ami régi:’ (Lászlóffy Aladár)