„Kősziklák repednek, halottak föltámadnak” Nagyszüleink még mondogatták, hogy ha valaki meghal, hamarosan gyermekáldás lesz a családban! De nemcsak a néphit szerint tartozik össze a születés és a halál, mint alfa és ómega, hanem eme összefonódás megtalálható a Bibliában is, a Jelenések könyvében: „Én vagyok az Alfa...
Faragó Laura - énekművész, népdalénekes, zenetanár „Pécelen egy tizenegy gyermekes családba születtem, de lelkem a népköltészetben látta meg a napvilágot. Édesanyám református lelkész lánya volt, így az egyházi zene is mindennapos volt otthon. Öt idősebb és öt fiatalabb testvérem van, így mindig belekerültem egy olyan társaságba,...
A Baranyában élő moldvai magyarok hit- ésdallamvilágáról (daloskönyv CD-melléklettel, 2014) A/5, keménytáblás, 100 oldal Faragó Laura néprajzi gyűjtése, melyet Domokos Pál Péter néprajztudós útmutatásaival végzett a Baranyában élő moldvai csángók között, csipkerózsika álmát aludta mindezidáig, s több mint negyvennégy év után támadt föl újra. A dalok a CD-mellékletbenmeg...
Harminchat beszélgetés írókkal A könyv a maga nemében unikum. Az énekművész-riporter, aki korábban a néprajzban is jeleskedett (Ünnepeink, 1999), nem csupán faggatta az írókat különféle témákban, hanem meg is tisztelte őket a szívükhöz legközelebbi népdal eléneklésével. Tehát egy-egy, a szülőföldélményről, a hagyományról, az indulás nehézségeiről és...
Faragó Laura – énekművész, népdalénekes, zenetanár, rádiós és folyóiratszerkesztő-riporter “Faragó Laura, ez a virág-torkú asszony énekével nekem mindig olyan volt, mintha egy gótikus katedrális kőcsipke-tornyában, a hideg kő-csőben egy fehér galamb száll, verdesve vérző szárnytollával a szárnyverdesés-hang, a lázas szívhang lüktetése emelkedik egyre feljebb, a végtelen...
„A néphagyomány nem töltötte be rendeltetését azzal, hogy a nép zeneéletét ellátta. Köze van még az élethez, a mindnyájunk mai életéhez… S eljön az idő, mikor a művelt réteg a néptől átvett hagyományt új művészi formába öntve, újra átadhatja a nemzeti közösségnek, a nemzetté vált...
Faragó Lauráról „A pódium pávája – Laura hangja. Ha igaz a lét gravitációjának Tamási Áron-féle törvénye: a magyar néphagyománynak is valahol otthon kell lennie a világok szivárványában még ma is, amikor az élet megváltozott díszletei és szokásai úgy elrugaszkodnak mindentől, ami régi. A mi népünk attól, hogy határok...
Gyönyörű és nagyon fontos, hadd mondjam: küldetéses munkát vállalt és végzett Faragó Laura a csodálatos hangú énekes-asszony, amikor könyvvé gyűjtötte a Baranyában élő moldvai magyarok hit és dallamvilágát. Ámulva és elvarázsolt szívvel olvastam ezeket a verseket és énekeket. Ámulatom fölé, mint a népmese varázs-szekere Bartók...
Nem vezet akkora háztartást, mint az édesanyja, aki tizenegy gyermeket nevelt, s tízüket diplomához is segítette. Faragó Laura mégis úgy véli, az ő életében is sok titok gazdája a konyha, ahol a háziasszonynak bizony élelmességre, némi furfangra is szüksége van, hogy a lehető legízesebbet adja...
Vajon van-e még - s ha már nincs, vajon hogyan ért véget - s ha még nem ért véget, meddig lesz még magyar népköltészet? A maga autentikus formájában. És magyar népzene? És magyar népi fazekasság? És szőttesek és varrottasok meddig fognak még kikerülni magyar asszonyok és lányok keze alól? Vajon...
Oldalunkon sütiket használunk a jobb működésért. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.